Plitvicei tavak, Karlovac (Károlyváros), Slunj...

Horvátország méltán a mediterrán régió egyik gyöngyszeme. Lenyűgöző természeti csodái – homokos, sziklás tengeröblök, szigetek, túrázásra csábító hegyek, elbűvölő nemzeti parkok – mellett Horvátország gazdag történelmét visszatükröző, romantikus városok, hangulatos halászfalvak is bőven akadnak itt, több közülük az UNESCO Világörökségi listáján is szerepel.

Karlovac (Károlyváros)

 A Kupa, a Korana és a Mrenica folyók találkozásánál épült. II. Károly főhercegről, Stájerország, Karintia és Krajna uráról nevezték el. A mai Károlyváros területe a XIII. században épített Dubovac várának uradalmához tartozott, melyet Nagy Lajos a XIV. században a Czudar nemzetségnek adományozott. A vár ajában kis település alakult ki az évek folyamán, mely mezővárosi rangot kapott. A török betörések ellen úgy védekeztek, hogy egy újabb várat építettek a dubovaci vár közelében 1579-ben, melyet II. Károlyról neveztek el.

Fő egyházi nevezetességei a Szentháromság Székesegyház, a Szűz Mária templom és a Szent Miklós ortodox templom. A Szentháromság templom a vér építésével egyidőben épült 1580-ban, korai barokk stílusban. A templomhoz egy ferences kolostor tartozik, 

Ozalj

Egy rövid autóútra Karlovac-tól találjuk a középkori várost, Ozalj-t. A Kupa folyó fölé magasodik egy dombon. Dubovac várához hasonlóan leghíresebb lakói és egyben tulajdonosai a Frangepán és Zrínyi családok voltak. Érdemes a múzeumot is megtekinteni a várban.

Slunj

helyileg Karlovactól 50 kilométerre délre, a Slunjcica és a Korana folyók csatlakozásánál fekszik. A csodaszép vízesésekkel rendelkező horvát városkának azonban, magyar gyökerei vannak. Horvátország egy vendégszerető és csodaszép települése. Ha erre járunk, szinte mindenki megcsodálja a Rakoste részen lévő vízeséseket. Slunj településnek ma 5000 lakosa van. A fenntartható gazdálkodás egyik kiemelt példája egész Horvátországban. Érdemes leparkolni és megpihenni itt, mert 22 vízimalom található a településen. Érdekes megfigyelni ahogy a víz és az ember megfér (és megél) egymás mellett itt Slunjban. Érdemes néhány napos kirándulást szervezni ide, mert a környéken úszni, kajakozni, raftingolni, horgászni, kerékpározni és lovagolni is lehet. Az egykori Frangepán vár, a mai napig fellelhető a Slunica folyó feletti dombon. A környéken több karszt barlangot is megtekinthetünk, például a Baraceve Spiljet és a Rakovicát.

Rövid történelem

Slunj illetve a környező területek a Magyar Korona részét képezték egészen 1918-ig, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásáig. Mai nevét is a magyar Szulin megnevezés után kapta. Slunjt a XII. században említik először. A XV. században - a török hódoltság idején - a horvát és a magyar történelemből jól ismert Frangepán család egy erődöt építtetett ide, hogy megvédje az itt élő parasztokat a törököktől. A Frangepán erőd mellé még ugyanebben a században felépült egy ferences kolostor is. A XVI. században Slunjt lerohanták a törökök. Válaszul a horvátok visszavették ezt a térséget és egy katonai határőrséget hoztak létre. Ahogy biztonságossá vált a város, az emberek is elkezdtek visszaköltözni ide. Slunj felvirágzása a Napóleoni francia uralom idején jött el. Ekkor kapott malmot és hidat a település.

Plitvicei tavak története

A tórendszert tápláló Bijela rijeka (fehér folyó) és a Crna rijeka (fekete folyó) folyók víztömegével, sodrásával és erejével több ezer éven keresztül vájta ki, alakította ki a Plitvicei tavak jelenlegi formáját. A Plitvicei tavak, a tavakat körülvevő hegyek dolomit és mészkő egyvelegéből épül fel. Ahol a vízáramlat akadályba ütközött, ott alakultak ki a mai vízesések. Mind ezekből jól következik, hogy a Plitvicei tavak - a víz erejének köszönhetően - még ma is alakulóban van.

Horvátország 7 Nemzeti Parkja közül a legjelentősebb a Plitvicei tavak vidéke. A Nemzeti Park területe 295 km2, ebből a tavak felülete 2 km2. A tizenhat tó észak - déli irányban, füzérszerűen húzódik a Kapela - hegységben. 190 - 200 vízesés köti össze őket. A számuk változó, a vízbőségtől függően vannak időszakos vízesések is... Horvátország 7 Nemzeti Parkja közül a legjelentősebb a Plitvicei tavak vidéke. A Nemzeti Park területe 295 km2, ebből a tavak felülete 2 km2. A tizenhat tó észak - déli irányban, füzérszerűen húzódik a Kapela - hegységben. 190 - 200 vízesés köti össze őket. A számuk változó, a vízbőségtől függően vannak időszakos vízesések is...

Ez volt Horvátország legelső nemzeti parkja is, már 1949-ben az akkori jugoszláv parlament felismerve jelentőségét, nyilvánította nemzeti és védett területté.  Ekkor még a terület mintegy fele a mostaninak. 30 évvel később, 1979-ben az Unesco felvette a Világörökség listájára.

A legnagyobb tó a Kozjak, ezen hajóval tudunk kelni. A három kilométer hosszú erdős partok által határolt tó az alsó és felső tavakat köti össze. Sokan a legszebb tónak tartják a Galovac-tavat lépcsős vízeséseivel.

A parkot több bejáraton át közelíthetjük meg. A belépőjegyet gondosan meg kell őrizni, hiszen ezzel szállhatunk fel az autóbuszra, illetve a hajóra. A jegyek eltérő színűek, a park területén sétálva ezt a színt kell követnünk. Attól függően, hogy melyik bejáraton át lépünk be a parkba, először hajóval vagy busszal indulunk kirándulni, s a séta végén másik közlekedési eszköz visz vissza bennünket a kijárathoz.

http://www.plitvice.hu/

https://elismondom.wordpress.com/2012/10/29/plitvice-varazsa/

Jelentkezni emailben: aliz.banati@gmail.com 2018.04.05-ig van lehetőség.

A változástatás jogát fenntartom.